Donald Trump két hetet adott a döntésre, hogy az Egyesült Államok csatlakozik-e Izrael Irán elleni háborújához.

Eddig csak ízelítőt kaptunk a gazdasági válságból: ami most jön, az lehet az igazi fekete leves
Az Irán és Izrael közötti feszültség az egész világon aggodalmat keltett az olajpiacon. A kérdés, ami mindenkit foglalkoztat: milyen hatással lehet mindez az olajárakra? A válasz: attól függ, mi történik a következő hetekben. Három lehetséges forgatókönyv rajzolódik ki – mindegyik más-más következményekkel járhat.
Akár 40–50 forintos üzemanyagár-emelkedés is várható a magyar benzinkutakon a közeljövőben – hívta fel a figyelmet nemrég a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. A nyári hónapokban hagyományosan megnő az üzemanyag iránti kereslet, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem világszerte – az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában is – sokkal többen indulnak útnak autóval. Ez a szezonális hatás évről évre érezhetően megemeli a nyersolaj árát, ami közvetlenül begyűrűzik a hazai árakba is.
Ehhez a szezonális hatáshoz most egy sokkal komolyabb, nehezebben kiszámítható tényező is társul: az Irán és Izrael közötti katonai feszültség. A térség geopolitikai kockázatai már most is hatással vannak a nemzetközi olajpiacra. Ha a konfliktus tovább eszkalálódik – például ha Irán blokkolja a Hormuzi-szorost, vagy Izrael célba veszi Irán olajexportját –, az akár a globális kínálat jelentős részének kieséséhez is vezethet. Ez pedig nemcsak az olaj világpiaci árát lökné felfelé, hanem az üzemanyagárakat is világszerte, így Magyarországon is.
A nyersolaj ára jelenleg viszonylag stabil, de a piaci hangulat törékeny. Egy hirtelen bekövetkező geopolitikai esemény – például egy támadás vagy ellencsapás a térségben – napok alatt 10–20 dolláros hordónkénti drágulást hozhat, ami a magyar árakban is gyorsan megjelenne. A fogyasztók szempontjából tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik a Közel-Keleten a következő hetekben.
Aggasztóak a geopolitikai történések után ezt mutatja egy fontos olajpiaci index
A Brent Crude index a világ egyik legfontosabb olajpiaci árreferenciája. Egy viszonyítási alap, amelyhez a globális kereskedelemben a legtöbb nyersolajfajta és olajszármazék árát mérik. Ez az index segíti a kereskedőket, befektetőket és elemzőket abban, hogy eligazodjanak a több mint 200 különféle, piacon forgó olajtípus között.
Az index statisztikáit rendszeresen frissítik, és az szolgál alapként nemcsak a fizikai olajszállításokhoz, hanem a tőzsdén jegyzett olajalapú értékpapírok, származtatott termékek és befektetési portfóliók árazásához is.
Miért ennyire fontos?
A Brent Crude azért vált globális szabvánnyá, mert a mögötte álló olaj – az Északi-tengerből származó könnyű, alacsony kéntartalmú nyersolaj – jó minőségű, könnyen finomítható, és stabil, megbízható ellátással bír. Emiatt sok ország, főként Európa és Ázsia, a Brenthez köti saját import- és exportáraikat.
Az ára iránytűként szolgál a többi olajfajta értékeléséhez. Ha például egy másik nyersolaj minősége alacsonyabb, annak az ára jellemzően a Brent alá kerül. Ha jobb minőségű, fölé mehet. Ez az összehasonlítási módszer segíti elő a piaci stabilitást és a likviditást.
Így áll jelenleg a Brent-Crude index
Az index szerint az olaj ára jelenleg mintegy 76–77 USD/hordó körül mozog. A legfrissebb kereskedési adatok szerint június 18-án az ár 76,71 USD, napi 0,3 % emelkedést követően.
Mint látható, június 17-én az Irán–Izrael konfliktus fokozódására reagálva a Brent ára 76,45 USD/hordó, 4,4 %-os emelkedéssel a nyitóárhoz képest. A Reuters idézte elemzők szerint a piacon jelenleg egy 5–10 USD hordónkénti konfliktus-prémium épül – ez a geopolitikai kockázat okozta extra árfelhajtás.
Az ábra jól mutatja, hogy a tegnapi nap folyamán drámaian megugrott az olajár, amely a valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy az izraeli erők csapást mértek Irán araki nehézvizes nukleáris reaktorára, amely egy komoly háborús eszkaláció. A mérséklődést követően az olajindex még ma is magasabb, mint pl. egy nappal a támadás előtt.
Mi áll a mostani árszint mögött?
- Az Irán–Izrael közötti növekvő feszültség, amely veszélyt jelenthet a Hormuzi-szoroson keresztül történő olajszállításokra.
- Ugyanakkor a kínálati oldalon az OPEC+ és más olajtermelők tartalék kapacitással rendelkeznek, így egyelőre nem alakult ki súlyos hiányhelyzet.
- A globális olajkereslet viszont továbbra is erős: a nyári szezon, az amerikai, európai és ázsiai autós forgalom is felfűti a piacot.
Jelenleg tehát a világnak sok más szempont mellett az o 2lajárak alakulása miatt érdemes odafigyelnie a közel-keleti konfliktusra. Ennek függvényében egyébként három kimenetel lehetséges.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Első forgatókönyv: A jelenlegi helyzet fennmarad
A konfliktus kezdetén a Brent nyersolaj – a globális olajpiac referenciaértéke – ára megugrott, majd visszaesett. Jelenleg 70–75 dollár között mozog hordónként.
Ennek oka, hogy eddig nem esett ki számottevő mennyiségű olaj a piacról. Izrael ugyanis nem támadta meg Irán kulcsfontosságú olajexport létesítményeit. A kereskedők számára pedig az számít igazán, hogy mennyi olaj tűnik el a kínálatból – eddig gyakorlatilag semennyi. Ha ez így marad, az árak stabilak maradhatnak, vagy enyhén csökkenhetnek is.
Második forgatókönyv: Célkeresztben az iráni olajexport
Ha Izrael mégis támadást indítana egy létfontosságú iráni létesítmény, például a Kharg olajexport-terminál ellen, az már komolyabb következményekkel járna. Ebben az esetben a világ olajkínálatának akár 1%-a is kieshet – ami elsőre nem tűnik soknak, de a piac számára jelentős érvágás lehet.
Ugyanakkor más országok (például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Államok) részben pótolhatják a hiányt, és a globális kereslet is viszonylag gyenge. Így az árak emelkedhetnek, de valószínűleg csak 5–10 dollárral. Ebben a forgatókönyvben a Brent ára valószínűleg 75–85 dollár között mozogna.
Harmadik forgatókönyv: Eszkaláció és teljes olajpiaci pánik
A legsúlyosabb – bár még mindig nem a legvalószínűbb – forgatókönyv az, hogy Irán radikális választ ad. Ez történhet például a Hormuzi-szoros lezárásával (ahol naponta a világ kőolajának harmada halad át), vagy regionális támadásokkal, például Szaúd-Arábia ellen.
Ez azonnal és súlyosan megrázná a globális olajpiacot. Az árak ebben az esetben elszállnának: akár 100–120 dollárig is felmehetnének hordónként. Egy ilyen fejlemény már nemcsak az energiaszektorra, hanem a világgazdaság egészére is kihatna.
Az árfolyamok, így például az olajár globális mozgása a Pénzcentrum árfolyam oldalán is nyomon követhető.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


