Ezt a közkedvelt növényt tilos így a telekhatárra ültetni: durva birtokpert akaszthatnak a nyakadba

Ahogy az alábbi, közösségi médiában terjedő videón is látható, komoly bosszúságot – és feltehetően anyagi kárt is – okozott az a gondatlan kerttulajdonos, aki bambuszt ültetett közvetlenül a telekhatárra. A szomszéd azóta hiába próbálja saját területéről kiirtani, újra és újra feldugja a fejét. Képtelenség tőle megszabadulni.

„Mindez elkerülhető lett volna egy kis odafigyeléssel, utánajárással vagy szakértő bevonásával. Valószínűleg nem, vagy nem megfelelően gyökércsapdázott a videóban jól felismerhető bambusz, így komoly kellemetlenséget okozott a szomszédnak” – foglalta össze a videóban látottakat Kósa Dániel kertészmérnök. A Pénzcentrum arról is megkérdezte a szakembert, mit tehetünk, ha már megtörtént a baj. De arra is kíváncsiak voltunk, mit mond erről a jog: tényleg, ahogy a bosszús szomszéd állítja a videón, tilos bambuszt a telekhatárra ültetni?

@konyvestamas

♬ eredeti hang - Könyves Tamàs

Hol húzódik a kert határa jogi és kertészeti szempontból?

A helyzet megítélése korántsem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, jelenleg ugyanis hiányzik az országos szintű szabályozás. Így minden esetben a települési önkormányzatok által megállapított helyi építési szabályzat rendelkezései (HÉSZ) az irányadók – közölte dr. Szabó Bianka jogász.

Teljes mértékben településfüggő tehát, hogy ahol élünk, ott épp a helyi építési szabályzat mit rögzít az adott övezet zöldfelületi, és általában a növényállományok létesítése kapcsán.

Ahogy dr. Szabó Bianka közölte, egyes települések szabályzataiban megfigyelhetőek például olyan kikötések, miszerint új zöldfelületek létesítése esetében a telepítéshez kizárólag a tájra jellemző őshonos fa-, és cserjefajok használhatóak. A jogász még hozzátette, az ingatlanon történő fás szárú növény, egyéb növényzet ültetése során javasolt egyebekben a fás szárú növények védelméről szóló 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet tartalmával összhangban lévő gondossággal eljárni, mely kimondja, hogy fás szárú növény a telek azon részén és oly módon telepíthető, hogy az – figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére –

• az emberi életet nem veszélyeztetheti,
• a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja és
• nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, valamint nem akadályozhatja azok biztonságos működését, megközelítését.

A hivatkozott rendelet további bekezdései pedig rögzítik a használó személy növény tulajdonságainak megfelelő fenntartási-, illetve eltávolítási és összegyűjtési kötelezettségét is a növény balesetveszélyes részei, és emberi életet, egészséget veszélyeztető származékai tekintetében.

A későbbi jogsérelmek elkerülése érdekében tehát minden növény ültetése előtt javasolt figyelemmel lenni a hatályos szabályozásra, illetve a választott növény természetére, annak várható méreteire. Ahogy a jogász fogalmazott: „A körülmények-, és a vonatkozó szabályzatokban foglalt feltételek figyelmen kívül hagyása könnyen eredményezheti, hogy olyan típusú növény, olyan közelségben kerül ültetésre a szomszédos ingatlanhoz, hogy annak gyökerei például a telekhatáron túlnyúlnak vagy az ágak rendszeresen lehullnak a szomszédos ingatlanra.”

Fontos még a kerttulajdonosoknak azt is tudni, hogy szomszéd szükségtelen zavarása a Polgári Törvénykönyvbe ütköző magatartás, amely egy nem kívánt birtokvédelmi eljárást-, ha pedig a növény a szomszéd ingatlanában, ingóságaiban is kárt okozott-, úgy kárigénye jogi úton való érvényesítését is magával hozhatja.

Hogyan érvényesítheti a panaszos kárigényét?

Ahogy dr. Szabó Bianka még a Pénzcentrumnak elmondta, a panaszos birtokpert indíthat-, illetve az illetékes jegyzőhöz fordulhat, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják: utóbbi esetben birtokvédelmi eljárás keretében kérelmezhető a zavarás megszüntetésére irányuló határozat meghozatala. A jegyző előtt történő igényérvényesítés határideje a birtokháborítástól számított egy év. Előnye, hogy költséghatékonyabb, mint egy peres eljárás és a jegyző ismeri a helyi viszonyokat, szabályozást egyaránt. A panaszos általi kérelem benyújtását követően az eljáró jegyző bizonyítási eljárást folytat le, amelynek során sor kerülhet helyszíni szemlére, a felek-, további tanúk meghallgatására. Eredményeként a jegyző az ügyben határozatot hoz és annak végrehajtása körében is eljár.

A birtokper jelentősége abban is áll, hogy a fentiekben rögzített egy év leteltével csupán jelen, polgári peres eszköz marad a panaszos kezében a háborítatlanság biztosítására. Amennyiben a növény továbbá a panaszos ingatlanában, ingóságaiban kárt is okozott-, úgy kárigényét ugyancsak jogi úton érvényesítheti a károkozó szomszéddal szemben

– tette még hozzá.

Mit tanácsol a kertész, hogyan előzhetjük meg a bajt?

Az első és legfontosabb jó tanács: mielőtt bármit is ültetünk a kertünkbe, különösen a telekhatár közelébe, ismerjük meg magát a növényt: „Járjunk utána a kifejlett magasságának, az igényeinek, és annak is, hogy terjed-e. Ezek fontos szempontok, amelyekkel tisztában kell lennünk, ha bármilyen növényt ültetünk a kertünkbe” – tanácsolta beszélgetésünk elején Kósa Dániel kertészmérnök.

Ahogy a szakember a TikTok-videó kapcsán elmondta, a bambusz gyökércsapdázása nem kis feladat, ugyanis nagyon agresszívan terjeszkedik, és sem az agroszövet, sem a geotextil nem állítja meg. „Fontos ilyenkor keményebb anyagból, például műanyag gyökércsapdából vagy vastag tófóliából készített védelmi sávot beásni a talaj felső 40 cm-es rétegébe. Másik megoldás lehet, ha ilyen növényt szeretnénk, hogy dézsában neveljük” – tette hozzá.

Mit tehetünk ültetés előtt, hogy elkerüljük a bajt?

Ha fás szárú növény ültetését tervezzük otthonunk vagy más ingatlanunk udvarán – akár annak külterületén –, fontos tehát előre átgondolni, milyen hatással lehet ez a közvetlenül mellettünk lévő szomszédos ingatlan épségére és az ott lakók életminőségére. Mindenképpen érdeklődjünk az adott önkormányzatnál, van-e érvényben helyi szabályozás, amely meghatározza a betartandó ültetési távolságokat. Ha igen, annak megfelelően járjunk el – de mindenképp érdemes előzetesen egyeztetni a szomszéddal is, és kikérni a véleményét.

Ha nincs külön szabályozás, akkor a telken elvileg bárhol ültethető növényzet, egyetlen fontos feltétellel: „a szomszédos ingatlan tulajdonosát nem zavarhatja az ingatlana használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, épületében kárt nem okozhat.”

Ha nincs helyi előírás, akkor is, ha ültetési távolságról van szó, célszerű az alábbi ajánlások figyelembevétele. Az alábbi  táblázat a Nemzeti Jogtár adatai alapján készült:

Ha szeretnénk elkerülni a szomszédviszályt, és ennél részletesebb iránymutatást akarunk, érdemes a Heves megyei település, Gyöngyöstarján honlapján szereplő tájékoztatót is átböngészni, ami a növények telekhatártól való ültetési távolságáról szól:

Belterületen és külterületen kertes mezőgazdasági övezetben:

• szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, élősövény esetében 0,5 m
• 3 méternél magasabbra növő egyéb fa esetében 1,0 m.
• 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa valamint bokor esetében 2,00 méter.

Külterületen kertes mezőgazdasági övezeten kívüli területen:

• gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,8 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma és körtefa, kajszifa esetében 4,0 m,
• cseresznyefa esetében 5,0 m,
• dió és gesztenyefa és minden eddig fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

Vigyázat, csak óvatosan a növényekkel – nem csak a bambusz okozhat hatalmas problémát!

Ahogy Kósa Dániel még elmondta, ha például csicsókát szeretnénk ültetni – akár dísznek, akár a gumója miatt –, szintén komoly bosszúság lehet belőle, ha nem gyökércsapdázzuk. De vannak olyan lágyszárúak, évelők, cserjék és fák is, amelyek terjednek. Ezek irtása ugyan nem mindig akkora feladat, mégis kellemetlenséget okozhat, ha túl közel kerülnek a kerítéshez. Ilyen még a podagrafű, menta, komló, szeder, veresgyűrű som, mályvacserje vagy akár az akác is. Ezen növények esetében is fontos, hogy hová és hogyan ültetjük őket – a jó szomszédi viszony megőrzése érdekében.

A szakember tanácsa szerint, ha már kialakult a probléma, próbáljunk meg kulturált beszélgetés keretében dűlőre jutni. Ha ez nem vezet eredményre, ahogy fentebb is írtuk, érdemes jogászhoz vagy ügyvédhez fordulni, aki a rendeletek ismeretében tud jogi tanácsot adni.